Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?
A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.
Részletek a Mozaik és az első kiadás röpiratának szövegeiből
A művészeti formák – egy szellemi állapot materializációi.
A DIMENZIONIZMUS ELSŐ NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSÁNAK TERVE
Mivel minden aláíró az egész manifesztumot szignálta, amely a maga egészében és teljességében az egyes művészek alkotóterületének határain jóval túl haladó távlatokat ölelt fel, szükségesnek mutatkozott, hogy mindenki saját álláspontját vagy saját művészi helyzetét külön-külön is precizírozza. Ezeket az egyéni precíziókat
MOZAIK
címen közölte a röpirat.
Kandinszkij:
Világnézetünk alapvető változása, az a mély átalakulás, melyből művészeteink
nagy forradalma ered: a tiszta materializmus és a tiszta spiritualizmus abszolút tagadásában
áll. Ez a változás megérlelője egy új szintetikus gondolatnak, amelyben szellem
és anyag egyetlen egységet, egyetlen processzust képeznek.
A művészetben a forrás a szellem, az anyag (a forma) a kifejezés.
Picabia:
A gyalog ember vánszorgó léptei: – a betűk. A vonalon belüli irodalom. Az utakon száguldó autók, az expresszvonatok: a kétdimenziós irodalom.
Kotchar:
A szárnyas ember: Festészet a Térben.
Életem legnagyobb öröme, hogy kiszellőztettem Euklidész agyvelejét: Nyitott
Szobrászat!
Arp:
Hangsúlyozni óhajtom a pszichikai kutatások különös fontosságát, melyek a költészetben
utat nyitottak a szürrealista automatikus vershez. – Ez után a „végső stádium”
után a költői kifejezés a többdimenziós formák felé fordul. A „Szürrealista Tárgyakat”
háromdimenziós kifejezésformáknak tartom, s kétségtelen előttem, hogy ez
az út egy „Új Valóság” felé vezet.
Kotchar – Nissim:
A nyugati festészet szimbolikusan meghódította a teret (a mélységet a perspektívával)
a reneszánsz óta. A kubizmus visszautasította ezt az eredményt. Visszafoglalta
a sík felületet, kiküszöbölve belőle a mélységet. – Az absztrakt festészet szigorúan
őrizte a kubizmusnak ezen eredményét, miközben mind jobban és jobban egyszerűsödött.
Midőn a festők be fogják látni, hogy nincs többé mit tenniök egy kétdimenziós
síkon, a Festészet vagy meghal az Absztrakció utolsó négyszögén, vagy elfogadja az
egyetlen élő lehetőséget: – a harmadik dimenzió irányában, a térben fog fejlődni.
Szimbolikus meghódítás helyett – valóságosan hódítja meg a teret.
Duchamp:
Forgás… világegyetemek életformája. Eddig ismeretlen létforma a művészetekben.
Mozgást hozunk létre a síkban, hogy formákat alkossunk a térben. Íme a Forgásreliefek
(Les Rotoreliefs).
Delaunay:
Egy „Új Valóság” merül fel, amely minden eddig ismert realizmuson kívül fekszik.
Nem is perspektivikus, nem is clair-obscure, és nem is euklideszi.
Új anyagok! Színek a nem-imitálás értelmében: tehát mint anyag-valóságok! A villanyfény
mint ritmus! A ritmus mint szüzsé!
Ez az új festészeti kifejezés az építészetben találja meg a helyét, élővé varázsolva
az üres felületeket. Egyedül egy polikróm és nem-dekoratív építészet válhat dinamikussá
és plasztikussá ehhez az új művészethez viszonyítva.
Sirato:
Az ember mint érzékszervi egység – ez az egyetlen alap, amely részünkre megmaradt,
hogy egy teljesen új művészetet hozzunk létre.
A zene és a szobrászat összeolvadása: a négydimenziós szobrászat! Ez a kozmikus
művészet! „Anyag-zene”!
Ez a művészet húsz év óta vajúdik már. Ez lesz az új nagy szintézis. A művészetek,
a nagy szintézis vágyában, mind feléje mozdulnak el. A Technika, eszközeinek tökéletesítésével,
feléje nyit utat. Itt minden, látszólag szétmutató művészeteredmény egy
új alakban foglalódik össze, s minden új létértelmet nyer.
Egyszer, elméletileg helyesen megkonstruálva, ez a művészet rohamosan valósul
majd meg.
Bryen:
A művészet rommezőin („az egyetemes űrben”) a költői alkotásvágy az öröm új
dimenzióit fedezi fel. Versként szeretnék egy eddig ismeretlen fajtájú állatot alkotni.
Sirato – Bryen:
A dimenzionizmus legmélyebb értelme: a biológiai forradalom.
A művészeti formák – egy szellemi állapot materializációi.
Az az óriási forma-forradalom, amely századunk kezdete óta előkészülőben és
kifejlődőben van, a világképünkben és világfelfogásunkban beálló alapvető változás
szerves következménye.
A Dimenzionista Manifesztum meghagyja a lehetőségét annak, hogy mindazokat
a problémákat, amelyeket soraival felvetett, a mozgalom megindítandó folyóiratában,
az
a művészek saját elképzelésük szerint, önmaguk is kifejthessék a legteljesebb
részletességgel.
A Dimenzionizmus nem egy akart, csinált vagy irányított mozgalom.
A Dimenzio nizmus lassú fejlődés, amely lappangó formákban más művészeti
forradalmak eredményeiben is már régóta élt és jelentkezett.
A Manifesztum maga úgy tekinthető, mint egy általános
mely részben az egyes avantgárdista művészek műveiből sugárzódott ki,
rész ben pedig a kétdimenziós irodalom, a planizmus elméletében felfedezett
gondolatok általánosításából keletkezett.
Még precízebben kifejezve talán így mondhatnánk: a kétdimenziós irodalom
elméletében felfedezett új gondolatokat általánosan kiterjesztettük,
miután a leg élenjáróbb művészek alkotásai megerősítették, igazolták és élő,
bizonyító erővel alátámasztották és kiegészítették azokat.
Az a könyv, amelyben a dimenzionizmus alapelvét felfedeztük, amelyben először
merült fel a „nemeuklideszi művészetek” fogalma:
Ez a közeljövőben megjelenő könyv két részre oszlik:
I. A planizmus elmélete. (1. A Planista Manifesztum 2. A síknyelvtan. 3. A Képversek
(Kalligramok). 4. Az irodalom útja az audiktivitástól a vizualitásig. 5. Az irodalom szétbontása
(a planizmus bevezetése az Einstein–Minkowski-féle téridő elmélet alapján).
II. Planista művek. 1. Vízhegedű. 2. Balladagép. 3. Válás. 4. Párizs (Villanyvers). 5. Duvernat
elvtárs. 6. Törés. 7. Egy éjszaka története. 8. Eposz az emberről. 9. Önarckép. 10. Bernát
élete a regény-téglában.
ELŐKÉSZÜLETBEN LEVŐ MÁS KÖNYVEINK:
Charles Sirato: A nemeuklideszi művészetek és művészek. Az 1905 óta tartó művészetforradalmak
teljesen új rendszerezése, elemzése, közérthetővé tétele és méltatása.
Ahogyan Mengyelejev atomsúly-táblázata rendet vitt az elemek addigi káoszába,
ugyanúgy a Dimenzionista Manifesztum alapján a szerző a 20. század legkaotikusabbnak
tetsző művészetjelenségeit új rendszerében a maguk szerves helyére behelyezve,
a legtermészetesebb egyszerűséggel teszi érthetővé, elemezve és méltatva őket.
Charles Sirato: A szobrászat vaporizálása.
A 3+1-es, teljesen új nemeuklideszi művészet.
DIMENZIONISTA ALBUMSOROZAT. A nemeuklideszi művészetek úttörő alkotásaiból összeállított fotóalbumok.
A DIMENZIONIZMUS ELSŐ
NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSÁNAK TERVE
KALLIGRAMOK, KÉPVERSEK: Apollinaire, Bryen, Kassák, Pedro, Huidobro, Sirato
PREPLANIZMUS: Blaise Cendrars, Jean van Heckeren, Huidobro, Kandinszkij,
Lévesque, Malevics, Marinetti, Prampolini, Joan Miró, Moholy-Nagy, Picabia, Picasso,
Joyce
TIPOGRAMOK: Pierre Albert-Birot, Pedro, Marinetti, Kassák, Majakovszkij
PLANIZMUS: Charles Sirato, James Joyce
FESTÉSZET A TÉRBEN: Francis Picabia, Ervand Kotchar
SZÜRREALISTA TÁRGYAK: Arp, André Breton, Salvador Dalì, Man Ray, Max Ernst,
Giacometti stb., stb.
KONSTRUKTIVIZMUS: Gabo, Pevsner, Liszickij stb., stb.
TÉR-KONSTRUKCIÓK: Taeuber-Arp, Robert Delaunay, Sonia Delaunay, Cesar
Do mela, Ferren, Gonzalez, Frederick Kann, Kakabadze, Kobro, Miró, Moholy-Nagy,
Ben Nicholson, Mario Nissim, Picasso, Prinner etc.
TÖBBANYAGÚ KOMPOZÍCIÓK: Nina Negri, Siri Rathsman, Prampolini és még
sokan mások
ÜREGES, VÁJT SZOBRÁSZAT: Marcoussis, Laurents, Lipchitz, Moore, Zadkine stb.
NYITOTT SZOBRÁSZAT: Ervand Kotchar
MOZGÓ SZOBRÁSZAT: Giacometti, Calder stb.
MOZGÁS-SZOBRÁSZAT: Calder, Duchamp, Moholy-Nagy stb.
MOTORIZÁLT TÁRGYAK: Calder, Duchamp
Előadások (felolvasások):
SIRATO: Az Ötérzékszervű Színház. Az Anyagzene-Színház (Tanulmány, Budapest,
1928; Párizs, 1936).
CALDER: A Kozmikus szobrászat (New York, 1930).
MOHOLY-NAGY: A Totális színház (Berlin, 1927).
KANDINSZKIJ: A Szintetikus Művészet (Moszkva, 1915).
A Dimenzionista Manifesztum létrejöttének története
A síkköltészet kialakulása Magyarországon
Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?
A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.