Artpool Art Research Center

BOGLÁR - ITT ÉS MOST - Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970 - 1973 / Vaszary Galéria, Balatonfüred

12 június 2023

#exhibition

BOGLÁR - ITT ÉS MOST -

Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970 -1973

Vaszary Galéria, 2023. június 10. – augusztus 24.

Beszámolónk képekkel és idézetekkel a balatonfüredi Vaszary Galériában látható kiállítás megnyitójáról (kurátor Mélyi József, kurátorasszisztens Kergyó Zsófia)

1. KIS VARSÓ művészcsoport (Havas Bálint és Gálik András): Türk Péter 1972-es Kérdőjeles akciójára reflektáló mű

2. Can Togay és Galántai György a kiállítást tematizáló óriás kérdőjel előtt.

"A Kis Varsó művészpáros azt mutatta meg, hogy ma mit lehet kezdeni az ötven évvel ezelőtti jelekkel, motívumokkal, műalkotásokkal, amelyek Balatonboglárhoz köthetők. Innen a kiállítás címe: Boglár itt és most, ami egyben arra a kérdésre is utal, hogy vajon a fél évszázaddal ezelőtt készült művek megelevenedhetnek-e a jelen számára." (Mélyi József)

Az egy üres teremben egyedüli alkotásként álló kérdőjel – a bemutatandó anyag mennyiségéhez képest viszonylag szűkös kiállítási térben – egyértelművé teszi annak fontosságát a kurátor számára, aki erről így ír:

"Bogláron a hetvenes évek elején néhány nyárra nemcsak a művészet tere, de az avantgárd művészek által belakott köztér fogalma is átalakult: a kápolnaműterem és környezete alkotók és közösségeik számára szabadon használható helyszínné vált. 1970 és 1973 között e terekben [...] hangsúlyosabbá vált a néző és a mű között kialakuló közvetlen kapcsolat. Lehetséges-e, hogy az egykor Balatonbogláron a kápolnában vagy annak környezetében elhelyezett, és nagyrészt oda is szánt művek a mai néző számára is megőrzik közvetlen hatásukat és eredeti jelentéseiket? [...]" (Mélyi József)

Egyáltalán, hogyan lehetett megteremteni egy ilyen szabad szellemű helyet a hetvenes évek Magyarországán?

A képen a kápolna bejárata előtt balról jobbra: Hencze Tamás, Szentjóby Tamás, (ismeretlen), Halász Károly, Kornis Mihály, Veres Júlia, Pauer Gyula, Haraszti Miklós, (ismeretlen), Kismányoky Károly (1972, Direkt hét)

"A mostani kiállítás alapkérdése, hogy ötven évvel a boglári művészeti projekt felszámolása után – nemcsak időben, de térben is távol – mennyire eleveníthetőek meg az egykori események?

Mennyiben és milyen megközelítésmódokkal értelmezhetők újra egy konkrét helyszínre készült, a korabeli művészeti, társadalmi, politikai kontextusoktól elvonatkoztathatatlan művek?" (Mélyi József)

Hogyan látjuk ma a boglári műteremprojekt kitalálója, megvalósítója és évtizedeken keresztül az 1970 és 1973 közötti időszak miatti retorziókat viselő Galántai György szerepét?

Mi volt a kurátor elképzelése, amikor a kiállítótér padlóján nemcsak a kápolnaműterem valamikori kőpadlóját, de Galántai György szimbolikus Jel-akcióját is megjelenítette, és mit érezhetnek / gondolhatnak a látogatók, amikor a padlóra kiterített, "keresztre feszített" Galántain taposnak?

A "hivatalos megnyitót" megelőzően Galántai György "Kultúrdomb Emlékezet" című idézetekkel egészítette ki a kiállított műveket és dokumentumokat

Galántai György: "A Létjel kísérlet arról szólt, hogyan lehetne áthidalni a szakadékot a fogalmi és a vizuális gondolkodás között. „A cél: olyan egységes vizuális gondolkodási, építkezési rendszert létrehozni, amivel leírható minden jelenség, probléma – a világ” (1971). Ez a túl nagy elképzelés – utólag nézve – arra volt jó, hogy rengeteg irányba nyitva maradtak a lehetőségek."

Jovánovics György megismételte Fal című akcióját, amelyet eredetileg 1973. július 1-jén a balatonboglári kápolnában hozott létre.

A tárlatot – Schmidtné Kositzky Anett bevezetője után – Can Togay nyitotta meg, aki Halász Péter színházának tagjaként, 17 évesen a legfiatalabb résztvevője volt a boglári eseményeknek.

Szuggesztíven előadott megnyitóbeszéde – a kápolnaműterem működését "értékelő" korabeli hivatalos reakciókat idézve (Somogyi Néplap és Népszabadság) – hátborzongató kapcsolatot teremtett a múlt és a jelen között.

A megnyitót a kurátor, Mélyi József tárlatvezetése zárta.