A KÖNYV (±)SZIMMETRIASÉRTÉS
(a könyv-médium néhány alapesete)
A célszerűen nyitott könyv formailag szimmetrikus, viszont a könyvoldalak nem azonos információi által sérül a szimmetria, vagyis a könyv eredendően a szimmetriasértés egyik esete. Minden szimmetriasértés információgerjesztéssel párosuló folyamat. A szimmetria apró sérülései minden fejlődés mozgatóerői, egy teljesen szimmetrikus univerzum képtelen lett volna (ki)fejlődni.
Ez a megközelítés azért vetődhet fel, mert a könyv a konkrét művészet mediális lehetősége lett. Meglepően rövid időn belül a „könyvművek”, mintegy visszapergetve az időt, megjelenítik a könyvtörténet minden fázisát, sőt eljutnak a szimmetriát nem sértő ellenpéldákig. A könyv már nem egy üzenet médiuma, hanem maga a médium.
Ha volt és van értelme az „elektronikus könyvet” megelőző médiummá vált „művészkönyvnek”, akkor értelme csak az lehet, hogy minden korábbi könyvkészítő szabályt átlényegített. Ezért könnyen elképzelhető, hogy a könyvet megelőző - és fejlődését is végigkisérő - elnapolt kérdések újból felvetődjenek. Megkerülhetetlen lesz a könyvtörténet eredeti szándékainak, változó céljainak feltárása és újraértelmezése az elektronikus kor kommunikációjának kialakulásában. A leendő sokféle vizsgálódásnak a művészkönyv csak egy apró részlete.
„A művészkönyv egyik határesete a szimmetriát nem sértő „fehér könyv” – egy kiadandó könyv üres mintapéldánya -, melyet Michel Butor őskönyvnek, „eredendő könyv”-nek nevez.
Az eredendő, szimmetrikus fehér könyv üres oldalaival informálásra csábít és ezáltal az ember szimmetriasértést követ el, metaforikusan majdnem úgy, mint az édenkertben (az őskertben) az „eredendő bűnbeesés” történetében.
(Mivel a könyv színével kapcsolatban - csak empírikus közelítések lehetnek -, vagyis semmiféle határozott megállapítás nem tehető, ezért választottam példáim metaforikus környezetének a paradicsomi őskertet.)
Példáim szerint Tót Endre üres zöld oldalakból készített őskönyve – „mindenkinek, senkinek és nekem” -, a zöldelő őskert (az egó, szabad, béke, remény színe). A kígyó bűnre való csábítása Stephen Clayton Ellwood kék (tudás, igazság színe) könyvének szövegében, majd az isteni tudás megszerzésére való vágy Colin Naylor sárga (a várakozás/dicsőség, világosság színe) Szfinx könyvének végtelenül ismétlődő történetében jelenik meg. A bűnbeesést Nicola Frangione fekete-fehér (a gyász — hűség, stb. színe) oldalai idézik. A kiűzetés szituációját Galántai György kék-vörös (a szabadság/ tudás, igazság — bátorság, szeretet, tűz, vér, erő, stb. /a tiltás színe) cikázó vonalakkal átszelt lapjai érzékeltetik. (A könyvmunka borítólapján szovjet katonák barátkoznak magyar munkásokkal.) A „kiűzetés” után a szimmetriasértő informális tevékenység két alapváltozatban folytatódik: az összerakó olvasás Liliana Landi vizuális költészeti kettős könyvoldalain és Vincenzo Ferrari a betűk átkódolására tett kisérletével.
Példáim „magyarázata” a munkák kiválasztása után keletkezett, ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy miért ezeket választottam. Valószinűsithető, hogy döntésemet a korábbi kutatások hatásaként - az 5+1 kétségről és a parallel valóságokból - átjutott információk befolyásolhatták. Az őskert és a bűnbeesés - mint két mentális reprezentáció - közötti kapcsolat erőssége kizárólag attól függ: milyen gyakran fordul elő, hogy a két entitást egyszerre érzékelem.
[…] Deleuze elméletének visszatérő eleme az ellentétes pólusok egyszerű egymás mellé rendelése. Ezt a gondolkodási alakzatot a rizóma fogalmával jellemzi. A rizóma olyan halmaz, amelyben minden elem össze van kötve minden elemmel. A rizómában nincs tehát hierarchia, és nincsenek kitüntetett pontok, hiszen bármely elem felcserélhető bármely mással. A rizóma képek, dolgok, szavak, jelentések és jelentők, politikai és biológiai reprezentációk halmaza, ahol nincs értelme két elem ellentétéről beszélni, hiszen bármely két pont között kapcsolat van, de nincs különbség a külső és a belső között sem, hiszen ha a rizómát kifordítjuk, semmi nem változik. […]
[…] Az interfész metafora az a kontextus, amely összefűzi a történeteket és megadja a mű értelmét. Olyan narratíva születik meg a néző agyában, amely egymásutáni választásaiból áll össze, elvárásai, vagy valamiféle igazság- vagy valóságérzék nyomán alakul ki. Norman Bryson Vision and Painting c. művében úgy érvel, hogy a valóság „ott található, ahol egybeesik a reprezentáció és egy bizonyos társadalom által a sajátjának tartott és felvállalt valóság - egy olyan valóság, amely magába foglalja a viselkedés, a jog, a pszichológia, stb. jelrendszerének összetett alakzatát, mindazokat a gyakorlati normákat, amelyek az emberi lény figyelmét történelmi környezete felé irányítják”. […]
A könyv színe: fehér - zöld - sárga - kék - vörös
[…] Az 1939 májusában britek által meghozott, a zsidó bevándorlást korlátozó, és végső soron azt az arabok beleegyezésétől függővé tévő Fehér Könyv intézkedései rendkívüli módon felháborították Ben-Guriont, a nagy háború kitörése kapcsán kijelentette, hogy „úgy kell harcolni az anticionista Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború, és harcolni a németek ellen Anglia oldalán, mintha a Fehér Könyv nem is létezne.”
[…] A politikai elit tájékoztatásának feladatát először maga Kádár vállalta magára az MSZMP Központi Bizottságának 1958. júliusi ülésén, ahol Nagy Imre tárgyalás során tanúsított magatartását „aljasnak” „csúszás-mászásnak, hazudozásnak” nevezte. E tömör megfogalmazás illusztrálását is szolgálta az az indítvány, amely szerint „a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a párt Agit. Prop. Osztályának munkatársaiból alakított bizottság szerkessze meg a Fehér Könyv V. kötetét.”
[…] A Kínai Népköztársaság megjelenteti a „Tibet tulajdonjogi kérdése, és az emberi jogok helyzete Tibetben” című kiadványt, ami „fehér könyv” néven válik ismertté. A 80 oldalas kiadvány elsősorban a történelmi tények megmásításával igyekszik bizonyítani Tibet kínai tulajdonjogát.
[…] EU Közlekedési politika irányelvei 2010-ig (Fehér Könyv). A közös közlekedéspolitika jövőbeni fejlesztéséről a Bizottság első Fehér Könyve 1992. decemberében jelent meg. Az okmány irányadó alapelve a közlekedési piac megnyitása volt. Az utóbbi mintegy tíz évben ezt a célt - a vasúti ágazat kivételével - általában sikerült is elérni.
Zöld könyv - A távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól
Zöld könyv a konvergenciáról - Múlt év végén készített el egy nagyobb lélegzetű vitaanyagot az Európai Unió a távközlés, az informatika és a média területén végbemenő konvergenciáról és ennek társadalmi hatásairól.
Sárga könyv - A legtöbb ember alig-alig telepatikus, és bár a kormány sok megfelelő telepatáról gondoskodott, a pontosság hiánya a tolmácsolásukban, a csekély különbségeket illetően, hogy mit mondtak, túlságosan megzavarta a vezetőséget. A Sárga Könyv, mivel ez lett a neve, ugyanazt a történetet mondta el, mozgóképpel együtt, mindenkinek, aki olvasta.
Sárga könyv - (livre jaune), Franciaországban a külügyekre vonatkozó hivatalos iratok gyüjteménye, amelyet a külügyminiszter a parlament elé terjeszteni szokott. - 2. A bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában a francia igazságügyminiszter által javaslatba hozott szabályok (1872 máj. 1.), melyeket a magyar biróságoknak is megküldöttek. A szabályok nagy részét a gyakorlat elfogadta, de a szabályok mint ilyenek kötelező erővel nem birnak s azokra hivatkozni nem lehet.
Sárga Könyv 1984 - megjelenik az ún. Yellow Book, amely tartalmazza a Compact Disc Read Only Memory (CD-ROM) szabványait. Ez olyan CD-lemezek szabványa, amelyeket kifejezetten számítógépes adatok tárolására és visszaolvasására alakítottak ki. A lemez 650 Mb digitalizált adatot tartalmazhat. A kép és hang egyidejű megjelenítésének a szabványát a Sárga Könyv egy későbbi melléklete tartalmazza. Ezzel technikailag lehetővé válik interaktív multimediális anyagok előállítása és forgalmazása.
Kék Könyv - Az idegen jelenlét miatt kezdődött eltitkolás korai időszakában azoknak, akiknek gondjára volt bízva az eltitkolás feltételezték, hogy a közvélemény naiv és hiszékeny. A Kék Könyv projekt ekkor kezdődött. Ha alkalmanként egy Kék Könyv projekten dolgozó tiszt túl kíváncsivá vált volna, új feladatra osztották be.
Vörös Könyv - Mióta Anglia az első színes könyvet kiadta, a diplomáciai ügyiratok hivatalos gyűjteményeit mindig egyoldalúan, az önigazolás érthető tendenciájával csoportosították. A Romániáról kiadott Vörös Könyvben is végesvégig olyan aktákat kapunk, melyek a válogató kéz aggodalmas gondosságát dicsérik, hiányosságukkal azonban a kritikát annál inkább provokálják.
Az olyan dezinformációs technikák, mint a Vörös Könyv-mítosz, elitisták, küszködve, hogy meggyőzzék a közvéleményt, hogy titkok vannak a Föld jövőjével, az események időzítésével és az idegen technológiákkal kapcsolatban, amelyeket csak néhányan birtokolnak és megtagadják, hogy másokkal is megosszák.
A természeti javak megőrzése, a növény- és állatfajok védelme érdekében a Nemzetközi Természetvédelmi Unió 1966 óta szorgalmazta az ún. vörös könyvek nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kiadását, melyben a növény- és állatfajok veszélyeztetettségük mértéke szerint vannak csoportosítva és tételesen felsorolva.
A honi könyvkiadás és szaktudomány terén páratlan összefoglaló munka jelent meg. A kétkötetes Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól a teljességre törekedve ad áttekintő képet a növénytakaró összetételéről, megkülönböztetett figyelmet fordítva a védendő növénytársulásokra.
Vörös Könyv - a veszélyeztetett, ritka fajok gyűjteménye, léteznek világméretű, kontinentális és ország szintű „vörös könyvek”
[…] A Philips és a Sony már 1982-ben tudhatta, hogy az optikai adathordozók megjelenése forradalmasítja az adattárolást, s ennek megfelelően az első szabványt, a Compact Disc Digital Audio (CD-A) szabványát egyszerűen csak „Vörös Könyv”-nek (Red Book) nevezte, amelyet 1984-ben követett a Compact Disc Read Only Memory (CD-ROM) „Sárga Könyv” (Yellow Book) szabványa, majd 1987-ben a Compact Disc Interaktive (CD-I) szabványa, a „Zöld Könyv” (Green Book) is megjelent. A „Narancssárga Könyv” (Orange Book) 1990-ben történő megjelenése nagy ugrást jelentett a CD-k történetében, hiszen ez a Compact Disc Recordable-t (CD-R) specifikálta. A „Fehér Könyv” (White Book) a Compact Disc Video (CD-V) szabványát 1993-ban rögzíti, melyet a Philips, a Sony, a Matsushita és a JVC közösen dolgozott ki.
A művészek könyvmunkáiban a kép és szöveg szoros egységet alkot. Például a bal oldalon festékbe merülő henger képe a jobb oldalon hagy nyomot. Vagy egy trapéz alakú oldalakból álló könyvnek harmonikaszerűen szétnyithatók a lapjai, a perspektíva kiszélesedik, hangsúlyossá téve a könyv visszatérő motívumát: egy zsugorodó látványt, mely egy távoli célpont felé halad. A lapok áttetszőek is lehetnek, és némelyiknek a hátára is nyomtatva van valami. A képek töredékek, a teljes látvány csak a könyv egészében bontakozik ki.
A szavak építőkockák, amelyek más szavakhoz kapcsolhatók, elmozdíthatók, helyettesíthetők, a szókapcsolatok hatékony rendszerré állnak össze. A felnagyított, mozgásba hozott szavak és mondatok félig képek, félig jelek.
A lapozás gesztusa rendkívüli jelentőségre tesz szert a történet végigkövetésében, vagy szétszabdalásában. Lapozni annyi, mint egy elkülöníthető alkotórészekből álló kollázs vagy montázs felületén kalandozni.
A könyvmunka nem regény, elolvasása ugyanolyan nem-lineáris, véletlenszerű olvasási módot igényel, mint a képé. Ahhoz, hogy képesek legyünk elolvasni és megérteni ezeket a könyveket, szét kell szednünk őket.