Halasi Dóra
Kultúrdomb a Kultúrvölgyben, 2023, 51-es körzet, Kapolcs
(Szubjektív beszámoló)
„Az esemény jön és elsuhan, s az emléknek száz ideje van”
(Weöres Sándor)
A 32. Művészetek Völgye Fesztivál alatt 2023. július 21. és 30. között, tíz nap alatt 4623 látogató tekintette meg Kapolcson az Artpool 50 éves emlékezet / Alapvető másságok és Kultúrdomb a Kultúrvölgyben című – a balatonboglári kápolnaműterem 50 évvel ezelőtti történéseire emlékező – kiállítás-eseményét a Galántai házban (K53), illetve az 51-es körzetben (K51).
A kapolcsi kiállítás előzménye az Artpool Művészetkutató Központ kiállító terében volt látható idén április 25. és június 28-a között. Kapolcson a Galántai házban (K53) ez az anyag lett bemutatva hasonló szellemben, de másként installálva és kiegészülve audiovizuális dokumentumokkal. Ilyen volt Váradi Júlia rádióinterjúja, valamint a portál hangfüggönynél minden nap 8 órán keresztül hallgatható Artpool Rádió 1, az első kísérleti adás 1983-ból, benne Pauer Gyula Pszeudo reklámja, amit 1972-ben rögzítettek Balatonbogláron).
A Galántai ház mellett az 51-es körzet felé haladva, a "Holonikus úton" Igor Sztravinszkij zongoradarabjai szóltak a szoborablakban.
Galántai György koncepciója szerint a Galántai ház az emlékezés tere, az 51-es körzet pedig a boglári kápolnaműterem eseményeire, tapasztalataira épülő jövőkép. Erről szól az 1992-ben készült Kultúr(Galántai)Domb film is. Emlékezés – ahol a boglári kápolnaműterem eseményein részt vevő művészek megszólaltak és emlékeztek 20 év távlatából – és jövőkép. Vagyis a filmben olyan filmrészletek, darabok jelentek meg, amik 1992-ben Galántai szerint a jövőt jelentették (mint Nam June Paik, Lois Viktor, a robotika és a digitális kultúra világa). Ma már ez a jövő is egy 30 éves múlt, ám érdekes megvizsgálni, 2023-ra mi valósult meg Galántai 1992-es víziójából.
Az 51-es körzet kiállítás-eseményeinek sajátossága a hálózatos építkezés. Minden részlet valamilyen összefüggésben van az év tematikájával, Galántai György 1970 és 1973 között működtetett, a hatóságok által 50 évvel ezelőtt bezárt kápolnaműtermével. A felvillantott események és a dokumentumfotókon, -filmeken látható résztvevők, a bemutatott művek alkotói valamilyen módon mind kapcsolódnak az 50 évvel ezelőtti boglári történethez vagy annak utóéletéhez. A bemutatott anyagban hangsúlyosan jelentek meg az 1973-ban felszámolt kápolnaműterem korábbi kerek évfordulói, a Galántai György által 2000 és 2009 között kurált kiállítások, a művészeti események szám-központú megközelítése.
Ezért lett felidézve az Artpool 2003-as "Hármas éve", ami a Kápolnaműterem 30. évfordulója és egyben a boglári történetet dokumentáló kötet, a "Törvénytelen avantgárd. Galántai György kápolnaműterme 1970-1973" megjelenésének éve is volt, az ehhez kapcsolódó eseményekkel. A történeti összefüggések, kapcsolódások és a hármas szám fedezhető fel az 51-es körzet több – egymással háromszöget alkotó – helyszínén hallható József Attila műveknél, melyek közül az egyik, a Töredékek volt - Kurtág György feldolgozásában és Csengery Adrienne előadásában, a hátsó kertben. (Mindketten a boglári események résztvevői voltak).
A "borostyánház" szobájában a 2003-as év „A harmadik típusú személyiség, művészet és világ” projektjére beérkező néhány jellegzetes mű volt látható A4-es méretben laminálva. (A kiállítási reprodukciók / dokumentumok laminálása egyszerű és praktikus módszer Kapolcson, mert ellenáll az időjárás viszontagságainak, így sosem kerültünk olyan helyzetbe, hogy valami megsérült vagy tönkrement volna.) Ugyanitt volt lehetőség megtekinteni a 2009-es Infománia riportját az Artpoolról, amiben Klaniczay Júlia beszél az archívumról és az artpool.hu webszájtról. A hátsó pincéből Yoko Ono Csodálatos dalai c. teljes albumának hangja is átszűrődött.
A konyhában több téma is szerepelt, ami a hármashoz kapcsolódott: a dimenzió, az építőelem, a pillér, a nagyságrend, a régió, a világ és az áramlás. Megjelentek a 80-as évek Bakos Zoltán A hallgatás kultúrája c. fotósorozatán, ahol Tóth Gábor és Galántai György egymás fülébe súgdos. A hármashoz kapcsolódó szavakhoz Galántai saját műveinek fotóreprodukcióját társította: a Demokratikus háromszög (1985), A kettes, a hármas és a nyolcas (2003), a Leno Lajos (2003). A tévében a K3 vízkoncertet nézhettük/hallhattuk.
Boglárhoz kapcsolódóan és a számokkal való játék kapcsán került előtérbe Altorjai Sándor, aki 90 évvel ezelőtt 1933-ban született. Az első pince neki állít emléket az 1998-as Artpool P60 kiállítás (Altorjai Sándor. Aleatórikus demontázs vagy kép-installáció?) műveinek reprodukcióival, a tévében pedig a kiállításról beszámoló 72 óra c. kulturális magazinműsor (szerk.: Till Attila, Csernátony Dóra és Kistamás László) volt látható, benne Szentjóby Tamás megnyitó beszédével (Erdély Miklós "Nem sikerült" c. Altorjai halálára írt versét olvasta fel), valamint információval Erdély Miklós 1998-as műcsarnoki kiállításáról. Erdély Miklós ezen kívül még két további helyen is megjelent az 51-es körzetben – a Rőzse a tüzelőanyagok proletárja és a JÁRDA című művekkel, mindkettő Galántai György továbbgondolásában. Az egyik a boglári kápolnaműtermet idézte meg korabeli fotókkal és egy nagy rőzserakással, a másik az 1998-as Erdély Miklós: Járda című Liszt Ferenc téri táblakiállítást elevenítette fel: Galántai a lekicsinyített táblákat a fafészerben egy fa ruhaszárítóra aggatva installálta.
Az Artpool valamennyi kiállításának egyik fő célja, hogy felmutassa a mindenkori magyar és a nemzetközi művészet progresszív gondolatait, hogy ne menjenek feledésbe a korábbi művészgenerációk felfedezései, meglátásai, hogy a ma élő fiatalabb generáció is megismerje, inspirálódjon az elmúlt évtizedek történéseiből és az idősebb generáció is mai szemmel újraértékelhesse ezeket. Kapolcson az oktatás, a tanulás és tanítás egyaránt folyamatosan jelen volt.
Ezt segítette elő az interaktivitás lehetősége: a fedett udvarban a látogatók megszólaltathatták Galántai György hangszobrait, amiket az 1970-es–80-as években a Dunai Vasműben, az ott talált anyagokból, vashulladékból és saját eblematikus talp-mintájából hozott létre. Ezek az Irányított véletlen, a Lépésgyökerek motorja, a Mozgó Világ, az Emlékmalom, a Tájolt félkerék voltak. Többek között ezeken a szobrokon adott koncertet a Vágtázó Halottkémek is 1985-ben a Petőfi Csarnokban, vagy Szemző Tibor és Wilheim András 1987-ben a Marcel Duchamp szimpozion keretében. Most 2023-ban mi, nézők, látogatók, érdeklődök próbálhattuk ki ezeket az interaktív tárgyakat.
A beszámolót Tábor Ádám versével folytatnám:
Tábor Ádám:
Kápolnadomb
A kápolnában órjás King Kong áll.
A sarokban rőzseproletár.
Az önelítélt vödörfejjel ül.
Itt senki sincs egyedül.
A kápolnadomb füvén heverek.
Testvéri magyar és cseh kezek.
Besötétedéskor indulás.
Bent éjszaka előadás.
Ez a vers fordított pszeudo.
Látsztara két dimenzió.
De olvasva megnyílik a múlt.
Szomjat olt, időgörcsöt old.
Tábor Ádám ezt a versét idén, 2023-ban írta, azután, hogy megkapta az Artpool meghívóját az ötven évvel ezelőtti boglári eseményekre emlékező kapolcsi kiállításra. A vers az Élet és Irodalom 2023. július 7-i számában jelent meg.
Felesleges elemezni, hiszen minden sora egy-egy boglári eseményt idéz meg és utal egy-egy ott kiállító, akciózó, performáló művészre vagy csoportra (Halász színház, Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, cseh-szlovák-magyar találkozó, Pauer Gyula …). Rövid, tömör és igazat szól.
Az 51-es körzet fáin minden évben idézetek olvashatók igazodva az adott év tematikájához. Ezúttal a boglári résztvevőkkel 1998-ban készült interjúk részletei vagy a Kultúrdomb filmben elhangzottakból összeállított „értékelő emlékezet” sorai voltak olvashatók.
„Tehát a kápolna tulajdonképpen ennek a kultúrának az első saját intézménye volt.” olvasható Szkárosi Endre emlékezete 1992-ből, aki bogláron is előadott a Brobo-val, majd később számos alkalommal dolgozott együtt Galántai Györggyel (ld. pl. Szellőző művek). Éveken át egészen haláláig (2022) az Artpool Alapítvány kuratóriumának elnöke is volt. 1991-ben a Táskarádió című rádióműsorában Galántai György volt a vendége, aki akkor „Vágott hangtér” című hangmunkájával szerepelt a műsorban Idén Kapolcson ez a hangjáték újra megszólalt a szaletliben.
Tavaly Galántai elkészítette Szkárosi Endre emlékére az Igaz vagy hazug avagy egy elhasznált árnyékoló redőny konkrét költészeti újrahasznosítása c. interaktív munkáját, ami idén is a szaletli oldalán volt hol "igaz", hol "hazug" állásban.
A szaletlitől pár lépéssel elérjük azt a létrát, amire felmászva megérkezünk a felső padlásra, ahol Weöres Sándor beszél a tört-én-elem utáni emberről 1 perc 40 másodpercben. Weöres 1970-ben szerepelt Bogláron a kápolnában és adott elő Károlyi Amyval.
Az 51-es körzet 2015 óta létezik. Ha végigtanulmányozzuk a weboldalakat jól kirajzolódik, hogy minden év, miközben megőriz elemeket az előző évekből mindig új, mindig más és más témát ölel fel. A felső padlás 2020 óta van használatban, azóta látható itt Galántai György Párkapcsolat c. tárgymunkája, amihez minden évben más-más videó társul (Syporca Whandal, ukrán rock vagy idén Weöres Sándor).
Galántai György 1983-1987 között nyolc részes Artpool Rádió kazettasorozatot állított össze, amiből az 1-es (pszeudo rádió), 2-es (a Lugo László által összeállított Tompa utcai esték), 3-as (Budapest-Bécs-Berlin telefonkoncert), 4-es (Természetets Rádió) és 6-os (Magyarország a tiéd lehet!) kazetta újból megszólalt Kapolcson 2023-ban a budiban, a villanyórán, a fafészerben, a fafészer padláson és a portálon – érzékeltetve, hogy a 80-as években létrehozott hangmunkák ma is innovatívak és van üzenetük. Erre jó példa a tavaly novemberi Easterndaze & Tentative Transmits közös eseménye, ahol az Artpool Rádió 4 – Természetes Rádió adását beemelték a programjukba és a koncertek közötti szünetekben sugározták.
Molnár Gergely, aki már a Kultúrdomb filmben is csak korabeli archív fotón volt jelen, idén Kapolcson is a szellemével képviseltette magát. Az 1973-ban írt Dream Power (részlet) Galántai-kiállítás New Yorkban írásával, amit 1977-ben Beke László olvasott fel az újpesti Mini Galéria Galántai kiállítás megnyitója eseményeként és amit később az Aktuális Levél 5. száma is publikált 1983-ban.
Amióta csak van az Artpool, az Örökzöld kétségek is vele vannak. Ugyan 2002-ben volt először ebben a témában táblakiállítás a Liszt Ferenc téren, mégis ha ezeknek az ókori szerzőknek az idézeteit olvassuk elgondolkodhatunk azon, hogy mi értelme mindannak, amit csinálunk? Válaszokat kereshetünk arra, hogy mit, merre, miért és hogyan érdemes folytatni? Semmit sem tudok, csak azt, hogy nem tudok semmit. Szókratész már az ie. 4. században megfogalmazta e bölcsességet, ami jó hozzáállás lehet, ha szeretnénk megérteni az Artpoolból valamit. Vagy ha ilyen szemmel kezdjük el megnézni az idei kapolcsi kiállítást.
E kétségekhez kapcsolódott Najmányi László: Halász Péterről készített 10 perces VideoÉletrajza a hátsó pincében, ami a közönség legkedveltebb helyszíne volt. Nemcsak a hely hűvössége miatt, hanem mert mind a videóból, mind az idézetekből hazavittek egy-egy darabot a látogatók.
Valójában bárki lépett is be az 51-es körzetbe valamilyen élménymorzsával távozott, ami lehetett meglepő, zavarba ejtő, inspiráló, elképesztő, nevettető, de a korábbi évek tapasztalata alapján, aki egyszer itt járt, valószínűleg jövőre is ellátogat ide
A kiállítás weboldalának elérhetőségei:
https://artpool.hu/K51/2023/index.html
https://artpool.hu/K53/2023/index.html
A kapolcsi Kultúrdomb a Kultúrvölgyben kiállítás-esemény az Veszprém- Balaton EKF (Európa Kulturális Fővárosa) „Váratlan kultúra” BOGLÁR 50 programjához kapcsolódott ugyanúgy, ahogyan a balatonfüredi Vaszary Galéria BOGLÁR - ITT ÉS MOST – Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973 c. kiállítás (2023.06.10-08.24.) és a balatonboglári „Performatív-archívum-Balatonboglár 1970-73” c. eseménysorozat (2023. augusztus végétől szeptember végéig) is.
A BOGLÁR 50 eseménysorozat záró darabja Galántai György: Az emlékezés súlya c. performatív installációja volt a balatonboglári Kék kápolnában 2023. szeptember 30-án.
(fotók: Galántai György és Halasi Dóra - Artpool)