találkozó Marcel Duchamp 100. születésnapja alkalmából

maximum 5 perces előadások röviden

Görgényi Frigyes
Sakkórát ad a résztvevőknek, mellyel az 5 percet mérni tudják.

Beke László
Nincs jelen személyesen. Telefonon tartja az előadását. A telefonos előadás a szándékos mellébeszélés (vö. kitérő, mint retorikai alakzat) stílusára játszik rá, mely a Duchamp által is nagyra tartott századeleji írók (pl. Gertrude Stein, Raymond Roussel) kedvelt gyakorlata.
Főbb állításai:

- Duchamp arra hívja fel a figyelmet, hogy „akármerre megyünk, a művészetre kell gondolnunk”.
- a Duchamp által hirdetett agglegény-életforma, melyet az androginitással kapcsoltak össze, egyszerűen csak kényelemszeretetből táplálkozik, melynek célja, hogy elhagyjuk a felesleges problémákat (ezt kívánja a magyarországi Duchamp szakértőknek is).

Peternák Miklós
Felolvassa Duchamp Teremtő aktus című elméleti írását, melyben Duchamp a művész médiumszerepén túl az alkotás és a befogadás gyakorlatába egyaránt bevezeti a különbség fogalmát, melyet művészeti együtthatónak (coefficient d'art) nevez.

Sebeő Talán
A „vonatkozástartományról” és a határosság kérdéséről beszél, s arról, hogy meddig „az a dolog, ami”.

- a ready-made-et mint a művészet és a nem művészet közötti határ elpusztításának gesztusát értelmezi.

Sugár János
Elsősorban a ready-made-ről beszél.
A művészet és a hamis pénz párhuzamaiból indul ki.
Főbb állításai:

- a ready-made-del a feltételek okká válnak
- a művészeti folyamatok párhuzamba állíthatók bizonyos gazdasági folyamatokkal
- a pénz világfolyamatot animáló absztrakció, mely forradalmi változást hozott - (lényege nem a direkt utánzás, hanem a kicserélhetőség)
- a ready-made olyan hamis pénz, mely a jövő számára készül.

Kernács Gabriella
Radnótit idézi, aki Kassákról azt állítja, hogy nem az eredményei, hanem a keresései igazolják. A keresés áthúzódik a mába.

Kováts Albert
Prózaversét olvassa fel.

Summa: a „ready-made annyi, mint készáru”.

Andrási Gábor
Főbb állításai:

- a ready-made nem anesztétikus gesztus, mivel nem lezárja, hanem kitárja „a művészet száját”.
- Nem mindenki csinálhat ready-made-et
- Duchamp is igyekszik korlátozni a számukat, nehogy elhasználódjanak
- a magyar ready-made-ek paradox módon ellentétesek a duchampi gesztussal, mert szürreálisak és explifikálók.

Szőke Annamária
Előadása Erdély Miklós Tavalyi Hó című munkájának leíró jellegű elemzése, a cím és a mű viszonyából kiindulva.

"A műalkotás üzenete az az üresség, amely szavatolja" (idézet Erdélytől).

Pataki Gábor
A művek tömegtermeléséről beszél, melynek következtében lassan lehetővé válik, hogy két művész két teljesen egyforma művet hozzon létre.
Főbb következtetése:

A műveknek is előbb vagy utóbb használati tárgyakká kell válniuk.

György Péter
Esszé, melynek címe: Decemberi tézisek.
Főbb állításai:

Félelem és rossz közérzet uralkodik a kultúrában. Az avantgárd ennek elutasítása, és annak hangsúlyozása, hogy a művészetnek a jövőből kell érkezni. Sem periféria, sem centrum nem létezik, annak van igaza, aki jó levegőn akar lenni. A félelem lehetetlenné teszi annak felismerését, hogy lehet másképpen is élni.

Tábor Ádám
Szentjóby Tamás levelét olvassa fel a szabad akaratról valamint arról, hogy a mutációból kell megteremteni egy zárt láncot, ami az öntudat lenne.

Szkárosi Endre
Performansz: 5 percen keresztül az üres lapot olvassa némán.

Bak Imre
A művészet szerinte rituális és mágikus tevékenység, mely igaz Duchampra is, de nem igaz a Duchamp követőkre: A mágikus és a konceptuális szerinte nem ellentétesek. Sol LeWitt-et idézi annak alátámasztására, hogy a koncept művész misztikus.

Tóth Gábor
Felolvasó akció demonstrációval egybekötve: egy lepedőre ír fel téziseket, melyeket magyaráz: A demonstráció befejezése után letakarja magát a lepedővel, melyet a sarkánál kissé fellibbent mondván, hogy ha „sikerül felvillantani valami fényt, akkor a dolog nem olyan reménytelen”.
Tézisek:

1. A művészet nem Duchamp, de Duchamp művészet.
2. Segítség, művész vagyok.
3. Kreatív dichotómia (amit egy aktusban megtagadok, azt egy következő aktusban le akarom tagadni).
4. Realitás (A művészettől feláll a farka(d).

Ekler Dezső
Duchampnál fontosabb, amit nem csinál, mint amit csinál. Szobrász úgy, hogy nem csinál szobrot, festő úgy, hogy nem csinál képeket.

Birkás Ákos
Párhuzamba állítja egyrészt Duchamp és Beuys, másrészt Duchamp és Picabia gondolkodását. Az előbbinél az eredetiséget hangsúlyozza és azt, hogy a hatalmas rombolás ellenére épít is. Az utóbbit pedig úgy, hogy Picabiával szemben Duchamp attitűdjének „papi jellegét” emeli ki.

Hegyi Lóránd
Mesét mond, amelyet szerinte Duchamp jegyzett le.
De előbb felvázolja az 1913-as év fontosabb történéseit:

- Futurizmus - Boccioni a Mozgás ősformái című munkája
- Chirico: A költő és a filozófus
- Malevics: Első szuprematista kép
- Delaunay: Első absztakt kép, mellyel túllép a kubizmuson
- Picasso: Élete egyetlen absztrakt kollázsa Fej címmel, Gitár és Borosüveg fából készült kollázsszobor
- Tatlin Képrelief (első konstruktivista mű)
- Duchamp első ready made-je a Biciklikerék.

Mese: A király 3 fiáról, akiknek egy-egy aranypénzből kell vásárolniuk valamit, amivel betölthetik a palota egy termét. Az első homokkal próbálja, de elfogy a pénze, a második szalmával, de nem lesz tele, a harmadik pedig gyertyafénnyel és tele lesz.

Következtetése: Duchamp is ekként világította be a művészet terét, a szellem fényével.

Földényi F. László
Duchampról nem a művészet jut eszébe, hanem az a negatív parancs, mely szerint soha semmit sem szabad megismételni. Az életet sem lehet megismételni. A világ káosz, melyben a véletlen uralkodik, s melyben minden egyszeri és megismételhetetlen. A szabadság nem a káosz tagadása, hanem a káosz felismerése. A törvényszerűségeket az ember csempészi a világba. A rendteremtés a halálra való készülődés egy változata lenne?

Kukorelly Endre
Erre az alkalomra irt versét olvassa fel, melynek címe: Cukrozás.

Rózsa T. Endre
Duchamp pap volt, próféta, a csend (tömény, telített csend) prófétája. Magnóról Hajas Tibor rádióperformanszát játssza be.

Horányi Özséb
Nem igaz, hogy a művészet társadalmi jelentőségre tesz szert, nem igaz, hogy nem vizuális és nem igaz, hogy állandó folytonos eufória. Nem igaz, hogy mindenki művész lehet és minden művészet tud lenni. Ha így volna, az egy értékvesztett kor katasztrófája volna. Valamely körbe való beavatottságra van szükség. Duchamp azért tudott művész lenni, mert bevették valamely körbe.

(Kapcsolódó írások Kozma György újságcikke az ÉS-ben és Újlaki Gabriella tanulmánya a ready-made-ről)