A bemutatásra kerülő művek rövid leírása

Ashby Nagymamájának lépései
Alice Eldridge (Egyesült Királyság)
Generatív hanginstalláció

A mű címét Ross Ashbynek, a kibernetika egyik alapító atyjának nagymamája, illetve a professzor hasonló nevű hálózati önfenntartó makettje ihlette. A Nagymama - ez esetben a látogató - feladata az, hogy a mű terében óvatosan, körültekintően közlekedjen, ne zavarja meg annak fejlődését, nyugalmát.
Ha mi, látogatók, nagymamák és unokák, alkalmazkodunk a műalkotás teréhez - vagy éppen megzavarjuk azt, - az is alkalmazkodni fog a mi mozgásunkhoz, és együtt hozzuk létre az önfenntartó művet: a zenét.
Lassú és körültekintő mozgásunkkal, amellyel nem zavarjuk az 'alvó' rendszert, közösen egy nyugodt, harmonikus hangzást hozunk létre, viszont az a botor, aki dobogni mer, vagy nem úgy oson végig a művön, mint egy óvatos nagyi, bizony megtapasztalhatja, hogy mire képes egy önmagát élő, gondolkodó, önfenntartó rendszerként felfogó műalkotás, ha megzavarják nyugalmát. [bővebben]

Kísérleti Elektronikus és Nem Hagyományos, Szabadfogású Improvizációs Interaktív Viselkedésmodell Rendszerek
Ollie Bown (Egyesült Királyság) és Sebastian Lexer (Németország)
Koncert/performansz-videó

A művészpáros szerint a hangszer nem „csak” zongora, hegedű vagy dob, hanem ember, anyag, véletlen, permutálás, előadó, közönség és megszeghetetlen szabály, azaz, szinte végtelen lehetőségek tárháza. Matematikai algoritmusokon alapuló rendszerük szétszedi, csoportosítja, majd újra összerakja a hangzást, hogy evvel segítse azok munkáját, akik elengedhetetlen feltételei a zenei előadásnak: az előadóét, hangszeréét, és a közönségét.
Számítógépes programjuk - virtuális hangszerük? - rengeteg új lehetőséget kínál, hogy a előadó és a hangszer közötti interakció még a megszokottnál is innovatívabb és kreatívabb legyen, azáltal, hogy gyakorlatilag lehetetlen eldönteni, melyikük irányítja a kompozíciót.
Bár a művészek már rendelkeznek némi tapasztalattal saját élő, intelligens és felettébb öntudatos hangszereik megszólaltatásában, mégis állandóan fel kell, hogy legyenek készülve arra, hogy valami radikálisan új zenei jelenséggel találkoznak az előadás folyamán. A közönség pedig minden alkalommal velük együtt izgulhat, „Ki nyer ma...?”. [bővebben]

Cmatrix 10
Bret Battey (USA)
Videó és hanginstalláció

„Nincs olyan, hogy stabil állapot, mindig minden változik.
...A cMatrix10 nem más, mint audiovizuális élmények egy-ismeretlenes matematikai egyenletekké való redukálása. Majd pedig az egyenlet határozza meg a mű térbeli elrendezését ...” [bővebben]

Digitális Szineztézia
Christy Matson (USA)
Installáció

„A mű emberméretű, körülbelül 165 cm magas, speciális technikával szőtt lepedőkből áll, amelyeket megérintve a befogadó maga válik a zenei mű előadójává.”
„A hihetelenül finom szövésű lepedő mintegy számítógépes képernyőként funkcionál. A képernyőn 44100 pixel (kb. 4cm anyag) 1 másodperc zenének felel meg. (...) És miközben megérintjük az anyagot, megváltoztatjuk annak szerkezetét is. Ezáltal a zene sohasem ismétlődik...” [bővebben]

The Henrietta's
David Whitcraft (USA)
Installáció

„A mű voltaképpen egy ön-reflexív rendszer, amely egy körbezárt területen lévő robottojások mozgását alakítja át hangeffektusokká (...) a tojások egymással való interakciója arra enged következtetni, ha még csak esztétikai tapasztalat szintjén is, hogy természetes rendszerek mégiscsak modellezhetőek számokkal.” [bővebben]

faktura
Dennis H. Miller (USA)
Videóinstalláció

„A faktura egy olyan videó-munka, amely virtuális környezetek egész sorát járja be, hogy bemutassa a formák és texturák világának végtelen variációs lehetőségeit. (...) a mű kilenc perces időintervallumban teljesedik ki, és néző számára egy időtlen, állandóan változó, sőt talán azt is mondhatjuk, dezorientáló tapasztalás lehetőségét nyújtva...” [bővebben]

Minden dologok eredője
Derek Gerstmann (USA)
Szoftver és a szoftver által készített animáció

„Miközben egyre mélyebben merültem el kutatásaimban az evolúciós programozási módszerek területén, illetve számítógépes grafikai megjelenítésbeli alkalmazhatóságukban, kidolgoztam egy evolúciós alaprendszert, amely következetes grafikai felületeket emel ki a látszólag teljes káoszból...” [bővebben]

DANCE [InVivo/InVitro/InSilico]
François-Joseph Lapointe (Kanada)
Tánc és videó

„Ez a mű, amely tudomány és művészet határterületeit kutatja, azon a előítéleten, vagy inkább tudományos hipotézisen alapul, hogy az emberi koreográfus gyakorlatilag szükségtelen. Ugyanis, a koreográfus feladata mindössze annyi, hogy létrehozzon és átalakítson mozgásszekvenciákat. (...) Másképpen szólva, azt akarjuk megmutatni, hogyan képes számítógép, emberi lény és bakteriális életforma együttdolgozni, közös műalkotást létrehozni.” [bővebben]

Metamorphosen 2004
Günter Bachelier (Németország)
Képzőművészet

„Egy evolúciós művészeti módszert fejlesztettem ki, mely egy minta-szerkezet pool-t használ, ahol az egyedeknek egy-egy kép felel meg. .... A kiválasztott kép-egyedek matematikai szimmetria-műveletekkel lettek átalakítva.... Az így generált képek a minta-mémek, melyek a következő generációnál a kép-egyedek új kombinációját eredményezhetik. ...” [bővebben]

fa.növesztés
Jeremy Thorp (Kanada)
inkjet nyomat vásznon

„a Fa.Növesztés projekt egy év munkáját mutatja be, amelynek célja algoritmus-fák növesztése volt. Kizárólag egyszerű matematikai kódok által vezérelve, négy fa indult növekedésnek.... a végeredményt aztán nagy méretű digitális nyomatokon jelenítették meg.” [bővebben]

A megérinthető hang
Janis Jefferies és Tim Blackwell (Egyesült Királyság)
textil, hang, vetítés

„A nézők közreműködésével jön létre a 'Megérinthető Hang'. Először is, a hallgatóság megérintheti a virtuális szövetet, érezheti, ahogyan a textildarabok újabb és újabb mintákba rendeződnek, másodszor pedig a hangokból álló szövetből a mű élő zenei előadást sző...” [bővebben]

Mikado
Pascal Dombis (Franciaország)
video-installáció (zene: Thanos Chrysakis)

„Több mint tizenöt éve kutatom, hogyan tudhatnánk egyszerű, ismétlődő folyamatokat algoritmusok és számítógépek segítségével modellezni... Azok, a számomra már kész, irracionális tényként elfogadott környezetek, amelyek mintegy véletlenszerűen körülhatárolnak - és amelyeket talán én magam, magunk alakítunk, mintha sok mindenben az Ausztráliai bennszülöttek dalaihoz hasonlítanának ....
Mintha az egész világot egy másfajta, más hálózatok mentén felépülő úton közelítenénk meg...” [bővebben]

Változó Súlypontok
Ron Herrema (USA)
Algoritmikus kompozíció

Ron Herrema műve a mesterséges és a természetes közötti határvonalat kutatja, illetve azt, hol, hogyan írható le matematikai algoritmusokkal a zene, mi az emberi beavatkozás azon minimuma egy önfenntartó matematikai képlet szerkezetébe, amelynek átalakító munkáját képesek vagyunk zeneként értelmezni.
„Az algoritmusokkal kapcsolatos előítéleteket akartam kikezdeni” - hol ér véget az „ember által” előadott zene és hol kezdődik a mesterséges - matematikai leírás.
„Néhány alapvető szabályt be kellett tartanom, például a hangok egymáshoz való távolságát.” Három akkord ismétlődése az algoritmusok segítségével hihetetlen bonyolult zenei texturákat hoz létre, amelyet mi látogatók zeneként is értelmezhetünk. Illetve elgondolkozhatunk azon, melyik a jobban szóló hangszer, a számtan vagy a hegedű... [bővebben]

Folyamatosan változó tájak III
Stanza (Egyesült Királyság)
Valósidejű generativ audio-vizuális festmények

Olyan festményt képzeljünk el, amely figyel, követ, gondolkodik, megállapít, és végül megváltozik, át és újjáalakul. Ahogyan a látogatók elhaladnak a festmények előtt, azok a mozgásból, hangból és egyéb együtthatókból újabb és újabb formákat vesznek fel. A modernista absztrakció, csak a kötelező unalomfaktor nélkül. Végre egy kép, amely minden látogatónak más arcát mutatja. Sőt, nem a látogató megy a festményhez, hanem az nézi meg magának a látogatót. Ránéz, végigméri, méltatja, majd unottan elfordul.
Előre a festmények véleménynyilvánítási szabadsásáért! [bővebben]

Hang-kert [hangszínkezelő automata]
Thanos Chrysakis (Görögország)
generativ elektronikus zene mini-hangszórókra

A Hangszínkezelő automata egy netrádió-adás részét képezte, amelyben a műsorok szerkesztői valamennyien generatív eljárással dolgozó művészek és programozók voltak. A művész csak egy alapképletet ad meg ebben a munkában, amely aztán önműködően végzi a rendelkezésre álló zenei elemek permutációját és kombinációját. Csakhogy a képlet nem csak matematikai együtthatókkal dolgozik, hanem igyekszik minél több környezeti hatást tényezőt - térbeli elhelyezkedés, napszak, külső időjárás, stb - kombinálni a zenei hangzással, a minél holisztikusabb végeredmény érdekében. [bővebben]

önszervező hangyakolónia
Tim Barrass (Ausztrália)
Számítógépes animáció

Az ausztrál művész olyan programot hozott létre, amely apró, pontszerű, a képernyő síkjában önálló helyváltoztatásra képes „lényeket” produkál. A lények primitív, a hangyákhoz hasonló koloniákba próbálnak szerveződni, azaz egymáshoz viszonyítva illetve kooperatívan hajtják végre mozgásaikat, tervezik további útvonalukat, miközben a hangyavárakhoz hasonlatos szerkezeteket rajzolnak apró nyomaikkal a képernyőkön. [bővebben]

Nyitott körforgás (2003)
Tim Howle és Nick Cope (Egyesült Királyság)
Videó és hanginstalláció

A mű címét Nam June Paik 1965-ös kiáltványából kölcsönözte a szerzőpáros.
„A Nyitott körforgás egy olyan utazásra hívja a nézőt, amelyben már nem érvényes többé a megkülönböztetés valóságos és virtuális, tudatos és tudattalan, álom és rémálom között. Mindezek a határok eltűnnek...” [bővebben]

„Saját hajódnak ugyan lehetsz ura, de a széles kék tengert nem uralhatod”
Tao G. Vrhovec Sambolec (Hollandia)
Kinetikus audiovizuális installáció

A pingponglabdát négy ventilátor fújdogálja egy asztalon össze-vissza. A labda mozgását egyfelől az asztalon elfoglalt pozíciója határozza meg - azaz a saját maga ura, másfelől a címadó ősi Krk-szigeti horvát népdal két verssorához híven, egy másik láthatatlan külső tényező, ami nem más, mint a népdal maga. Ugyanis a ventilátorok forgási sebességét a népdal dallama szabályozza... [bővebben]

Véletlenszerűen elkapott hangminták
Cristyn Magnus (USA)
Hanginstalláció

Az amerikai művész véletlenszerű hangmintákból, mobiltelefonok mesterséges hangjaiból, az egér vagy a billentyűzet semleges hanghatásaiból, vagy ipari és háztartási gépek hangeffektusaiból dolgozik.
A különböző hangminták folyamatos párbeszédben vannak egymással, reagálnak egymásra, vándorolnak nem csak a térben mint hangminták, hanem hangszóróról hangszóróra is, illetve próbálnak hullámszerűen rendeződni, valamiféle rendszert kialakítani. Ezek a hullámok a művész szándéka szerint globális rendszerek modelljeivé rendeződnek, illetve ha a rendeződést befolyásoló algoritmusok helyesek, a különböző forrásból származó hangok megtalálják a helyüket egy abszolút, ideális rendszerben. [bővebben]

Fuchs Péter [lásd még: Ajánlás a „Folyamat feltárva” kiállításhoz]