Vittore Baroni networker, kurátor szintetikus prezentációja
az 1986 óta hatévenként szervezett kongresszus projektek koncepciójáról.

Decentralized Congresses History Part 1 (1:55)

Helló, Vittore Baroni vagyok. A saját mail art archívumomból jelentkezem. A decentralizált küldeményművészeti kongresszusokról fogok beszélni. De mi is az a decentralizált kongresszus? Az elképzelés Svájcban született meg a '80-as évek közepén. Günther Ruch és Hans Rudi Fricker, két veterán networker vetette fel a küldeményművészek találkozásának ötletét: úgy érezték együtt kellene átgondolni a mail arttal kapcsolatos elméleteket, teendőket, közösségi szellemiséget. Mivel nagyon költséges lett volna a legtöbbünk számára messzire utazni, new york-i vagy más helyeken megrendezésre kerülő egyszeri találkozókra, ezért azt javasolták, hogy 1986 folyamán minden kettő vagy több küldeményművész közti találkozó történjen a decentralizált kongresszus keretei között.
A koncepció nagyon sikeresnek bizonyult: ennek a Günther Ruch által 1987-ben szerkesztett katalógusnak a borítóján az olvasható, hogy kb. 80 különböző mail art kongresszus történt 1986 során. Ezekre különböző országokban került sor, rengeteg résztvevővel. Elmondhatjuk tehát, hogy a koncepció a kezdeteitől fogva nagyon sikeres volt.

Decentralized Congresses History Part 2 (3:16)

Hat évvel később, 1992-ben Fricker úgy gondolta, hogy elérkezett az ideje a második világkongresszus megszervezésének. Ezúttal már nem csak a küldeményművészet szerepelt az események középpontjában, ami a projekt nevéből is kitűnik: 1992 networker kongresszus. Bármilyen kreatív hálózat a részét képezhette. Barátom, Piermario Ciani tervezte meg az egész éves esemény grafikai arculatát. Itt látható még a levelezőpapír is, rajta olyan különböző országokban élő emberek postacímeivel, akik részt vettek a kongresszusok szervezésében, koordinálásában. És itt vannak természetesen a szórólapok, bélyegzőgumik, képeslapok is. Még a saját mail art magazinom, az Arte Postale! is a kongresszust kísérő különszámként jelent meg egy bakelit lemez melléklettel; a rajta kiadott „Let’s Network Together” himnuszt lejátszották minden kongresszusi ülés kezdetekor. Különféle matricákat terjesztettünk száz meg száz példányban, hogy a szerzők ezzel is népszerűsítsék a kongresszust, vagy felhasználják performanszaikban. Aztán itt van ez a nagy matrica, amire ráírhattad a saját nevedet. Ez a poén utalás a valódi kongresszusokon zajló külsőségekre: az emberek előtt ott van egy névtábla. Itt van például Lengyelországból Andrej Dudek-Dürer, alatta pedig én; csináltunk egy kis kongresszust itt Viareggioban. Ezen a képen egy svájci ülés látható Mark Pawsonnal, Frickerrel és barátaival; a Piermario által tervezett zászlót használták a jól ismert lógóval: négy nyíl alkot egy borítékot. Ezt a zászlót kongresszusról kongresszusra küldték. Itt látható Fricker egy négy irányba mutató útjelző táblával. Egy póló ugyanazzal a képpel. Ez pedig a nagyszabású kronologikus katalógus, amit a svájci Peter Kaufman készített a kongresszusi évet követően – száznál több találkozó beszámolóját tartalmazza. Több kisebb kiadvány is megjelent, képeslapok, füzetek, networkerek állásfoglalásaival, számtalan nyomtatvány kapcsolódott a különböző kongresszusokhoz, például plakátok is, mint ez a hatalmas darab. Összeségében elmondható, hogy az 1992-es, második decentralizált kongresszusi év még sikeresebbnek bizonyult, mint az első.

Decentralized Congresses History Part 3 (4:09)

Nos, mi következett ezután? Ráébredtem, hogy hat év kihagyás volt a két decentralizált kongresszusi év között. Így, miután eltelt újabb hat év, 1998-ban úgy döntöttem, hogy feltámasztom az elképzelést és meghirdettem az „Incongruous Meetings” projektet [Nem odaillő találkozások]. Ezúttal már nem kongresszusok szervezését javasoltam, hanem találkozók megrendezését, tisztelegve ezzel a néhány évvel korábban elhunyt Ray Johnson és a hozzá kötődő New York Correspondence School emléke előtt. Az volt az ötlet, hogy 1998 folyamán kongresszusnak hívunk minden olyan, két vagy több networker közti találkozót, amikor oda nem illő koncepciókról beszélnek. Meghirdettem ezt a szürreálisabb megközelítést és nagyon sokan vettek részt benne. Ez itt egy hatalmas kollektív plakát, amit egy new york-i Ray Johnson kiállításon csináltak Joel Cohen „Sticker Dude” közreműködésével. Cohen matricákat is küldött az év végén kiadott katalógus mellékletéül; a kis füzet tartalmazza az Incongruous Meeting projekt dokumentációit. Több tucat ilyen találkozóra került sor az egész bolygón abban az évben, még egy kazetta melléklet is készült, amin több dal szerepelt, például Keith Bates Incongruous Rendezvous c. kedves alkotása, amiben emberek találkozásáról beszél. Audiokazetták mellett VHS anyagok is megjelentek, beszámolók a különféle kongresszusokról és persze rengeteg küldemény. Ezen a borítékon látható a projekt logója: egy emberi kéz érintkezik egy földönkívüli kezével. Aztán eltelt újra hat év mielőtt meghirdettünk volna egy újabb projektet, az „Obscure Actiont”. Itt a koncepció szerint: ha két vagy több networker találkozott, hogy létrehozzon egy anonim installációt vagy műtárgyat valami fura vagy rejtélyes helyen, azzal megvalósult a „rejtélyes tett”. Bátorítottuk a résztvevőket, hogy küldjenek beszámolókat ezekről. Megjelent a Phosgenia c. hírlevél négy száma is 150 példányban – ebben is dokumentáltuk a szóban forgó rejtélyes akciókat. Minden számban voltak meglepetés mellékletek: audio cédék, poszterek. Itt látható néhány, a projektre készült matrica is, valamint logók, amik a népszerűsítést szolgálták. Ebbe az albumba gyűjtöttem a környéken, Olaszországban barátaimmal készített rejtélyes akciókat dokumentáló fényképeket. Mint például itt, ezen a téren Percy B. Shelley szobra előtt: egy márványból készült könyvet tettem itt az ágyásba. De van itt még mindenféle furcsa ezoterikus akció is. A kongresszusok mítosza tovább élt, hatévente új formában valósult meg, mindig másként került dokumentálásra.

Decentralized Congresses History Part 4 (3:48)

A küldeményművészetnek szentelt Arte Postale könyvem egyik fejezetében a találkozókról, kongresszusokról írok. A decentralizált kongresszusok koncepciója tovább élt a 2004-es rejtélyes akciók után is. 2010-ben meghirdettem az Art Detox kampányt. Túl sok a művészet és túl sok a művész, szóval miért ne húzzunk egy fehér szatyrot a fejünkre valahányszor is belépünk egy galériába vagy egy múzeumba. Próbáljuk meg megtisztítani a testünket a művészettől! Ez volt a következő decentralizált projekt koncepciója 2010-re. Itt látható egy közöségi érzéseket erősítő szórólap, amin sok résztvevő látható zacskóval a fején. És ahogy ilyenkor mindig, az év végén készítettünk egy kis katalógust is, amiben dokumentáltuk az eseményeket. Ez itt egy hatalmas jojó. Anna Boschi házában Bologna mellett szerveztünk egy találkozót. A résztvevőket arra kértük, hogy készítsék el a világ legnagyobb jojóját. Általában véve nagy hangsúlyt fektettünk a relaxációs játékokra az Art Detox projekt során. Játszottunk például vízi focit. Máskor babákat fésültünk. Kifejezetten erre szerveztünk találkozókat. Ez pedig egy másik dokumentációs anyag; csináltunk kitűzőket, mindenféle pólókat és más dolgokat is. Aztán hat évvel később, 2016-ban elérkezett az ideje egy másik koncepciónak, amit Claudio Romero fantasztikus grafikájával hirdettünk meg „Move Your Archive” címen. Abból indultunk ki, hogy a küldeményművészek több mint 50 évig építették gyűjteményeiket, és fennáll annak a veszélye, hogy ezek kárba vesznek, megfeledkeznek róluk. Arra kértük az embereket, hogy próbálják meg megmozgatni az archívumaikat, keltsék életre ezeket. És megint csak rengeteg anyag gyűlt össze, sok találkozóra került sor. Szerveztem egy akciót, amikor a házamban gyűltünk többen össze és megpróbáltuk az archívumomat ténylegesen mozgatni: talán sikerült a milliméter töredékével arrébb tolni a házam egyik régi falát. Ilyen vicces pillanataink voltak, de persze komolyabb projektek is zajlottak. A katalógust digitális formában készítettük el az év végén, de nyomtatva is megrendelhető volt a webes felületen keresztül.

Decentralized Congresses History Part 5 (3:29)

Szóval 1986 óta hat évente mindig egy újabb decentralizált kongresszust szerveztünk. 2022 újabb kongresszusi év. Megosztottuk egymással az email-címlistáinkat, Claudio Romero jóvoltából elkészült a kongresszushoz kapcsolódó grafikai arculat is. Több networker osztotta meg meglátásait a témával kapcsolatban. Nagyon egyszerű témát hirdettünk meg „Mail Art Wave 2022” címen. Az idei téma egyszerűen a küldeményművészet megmentése a rá leselkedő különböző veszélyektől. Elsősorban a nagy postaszolgálatok egyre dráguló szolgáltatásaira gondolunk, illetve ezek egyre szigorúbb szabályaira, amik lassanként ellehetetlenítik azon furcsa küldeményeinket, amiket egymásnak szoktunk postára adni. A mail art valamiféle veszélyeztetett fajtává vált ezen a bolygón és ahhoz hogy megmentsük az előbbit, a Földet is meg kell mentenünk. Ismerjük a kihívásokat, hiszen a környezetszennyezés éveiben élünk, harcolunk az általános felmelegedés és a politikai felfordulás ellen. Az idei év decentralizált kongresszusainak célja olyan módszerek keresése, amikkel egyszerre menthetjük meg a világot és a küldeményművészetet is. Mindezt humorosan is felfoghatjuk, de nagyon komolyan is, vagy valahogy a kettő között. Ezeket a képeslapokat az újabb kongresszusi év népszerűsítésére készítettük. Itt láthatóak a felhívások is a részletekkel. Különböző bélyeglapok, amiket jelenleg is terjesztünk. Különböző matricák, gumibélyegzők, helyi vagy általános feliratokkal. Biankó képeslapok, amin bárkinek van lehetősége megosztani javaslatát a Föld megmentésére. Például: adóztassuk meg a gazdagokat, vagy fogyasszunk kevesebbet stb. Száz szónak is egy a vége: a mail art kongresszus valójában egy ernyő szervezet. Hátteret biztosít bárki számára, aki szeretné megszervezni saját kongresszusát saját speciális témájával. Bízom benne, hogy sokan fognak részt venni benne. A Facebookon megtalálható a Mail Art Wave 2022-nak dedikált honlap, ahol bárki megoszthatja az általa meghirdetett projekt adatait, illetve kérdéseket tehet fel. Köszönöm a figyelmet!

K53/kiállítótér

Mail Art Wave 2022

K53/Reddit monitor / videó tér

Egymillióan dolgoztak a Reddit kollektív műalkotásán

K53/vetítés / videó tér

Kess Claire Monobeat Original (4:16)

K53/portál/hangfüggöny hanghelyszín

Angus MacLise & Hetty MacLise – Dreamweapon II (39:16)